A világ legnagyobb papagája megmenekülhet a kihalástól
Az új-zélandi tudósok úgy tűnik, megmentették a kihalástól a világ legnagyobb papagájalakú madarát, a bagolypapagájt. A madár egyedszáma évtizedek óta most először emelkedett a bűvös 100 fölé.
Jelen pillanatban már egész pontosan 105 példány van belőle, ami összehasonlításképpen az 1999-es állomány kétszerese.
A nagyjából 4 kilogramm súlyú bagolypapagáj a földön fészkel, és korábban igen széles körben elterjedt az új-zélandi erdőségekben, aztán a maorik elkezdték vadászni a finom húsa és a gyönyörű tollazata miatt, ami egyedszám-csökkenéshez vezetett. Később az európai telepesek kutyákat, macskákat, patkányokat és görényeket hoztak magukkal a kontinensre ami tovább tizedelte az egyébként ragadozó-mentes környezethez szokott madarak állományát.
Egy korai felfedező, Charles Douglas 1899-ben írta róluk: "A holdfényben nagyon egyszerű elkapni őket, csak megrázod a fát vagy bokrot, ahol alszanak, és úgy potyognak le, mint az almák".
1995-re már csak 51 példány maradt, és a faj jövője bizonytalannak tűnt. De az utóbbi években a bagolypapagájok állománya úgy tunik, helyreállhat. Ezen a nyáron összesen 14 fióka kelt ki a Codfish-szigeten, Új-Zéland déli részén, és mindannyian jól vannak. Deirdre Vercoe, a konzervációs minisztérium igazgatója felügyeli a helyreállítási programot, és a sikert a szülő madárpárok táplálkozásával magyarázza: a reprodukciós folyamat során kedvenc ételükkel, a rimu fa gyümölcsével etették őket. Ez serkentőleg hatott az egyébként nehezen szaporodó papagáj-faj utódnemzési kedvére.
"A fészkük körül szétszórtuk a fagyasztva szárított magokat, még a fákról is lógtak, de úgy tunik, tudják, mikor az igazi" - mondta Vercoe asszony.
Új-Zéland konzervatív minisztere, Tim Groser figyelmeztetett az előttük álló "hosszú útra", aminek ez a projekt még csak az első lépése. Minden fióka hatalmas értéket képvisel, és a tudósok mindent meg is tesznek, hogy biztonságban növekedhessenek. Egy időben még rádiós és infrakamerás megfigyelési rendszer bevezetésével is próbálkoztak, illetve föld alatti kémkamerákat helyeztek el a fészkekben, amiket önkéntesek figyeltek meg sátrakból. A tojások melegen tartását is különféle mesterséges módszerekkel segítették, a ragadozóktól pedig a fészekőr védte a papagájokat. A kezdeti nehéz időszakon tehát túlesett a mentőcsapat és most már mind nagyobb teret engednek a természetes folyamatoknak a szaporulat további növekedésében.
Címkék: Fejlődés Papagájfajták Szaporodás Táplálkozás Viselkedés